Gyöngyösfalu

Weboldal

A mai település Kispöse, Nagypöse, Ludad és Seregélyháza egyesítésével keletkezett. 1386-ban említik először. Pösében már a középkorban is állt Szent Márton tiszteletére épített templom. E régi templom néhány kőfaragványa az új templomban is megtalálható.

Vályi András szerint \\\"PÖSE. Kis Pöse, Nagy Pöse. Két falu Vas Vármegyében. Kis Pősének földes Urai több Uraságok; Nagynak pedig földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, és másfélék. LUDAD. Ludung. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Pöséhez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, fája, legelője van, el adása Kőszögön, és Szombathelyen van, réttyei jók. SEREGÉLYHÁZA. Német falu Vas várm. földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Pőséhez nem meszsze, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító.\\\"

Fényes Elek szerint \\\"Kis és Nagy Pőse, 2 magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Kőszeg, 250 kath., 40 evang. lak. Nagy Pősén van kath. paroch. szentegyház, s fő birtokosa hg Eszterházy; Kis Pőse közbirtokosoké. Határuk róna és jó buzatermő. Ludad, Luding, magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 244 kath. lak., róna és termékeny határral. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Kőszeg. 3/4óra. Seregélyháza, magyar falu, Vas vgyében, 84 kath. lak. Ut. post. Szombathely\\\"

1910-ben Kispösének 142, Nagypösének 182, Ludadnak 298, Seregélyházának 165 lakosa volt. Mind a négy község Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Kis- és Nagypösét 1928-ban egyesítették, majd 1950-ben Ludaddal és Seregélyházával egyesítve a Gyöngyösfalu nevet kapta.